2010. november 15., hétfő

Meghívó 2010.12.03-2011.01.13 kiállítás megnyitójára

MEGHÍVÓ


Lászki Erzsébet kiállítására
---------------------------------------------------------------------------
A MEGNYITÓ UTÁN BEMUTATJUK
LÁSZKI ERZSÉBET verseit
A nappal
Jársz-kelsz a tűzforró
Nappal a hátadon.
Ha éget, ha fáj is
Csak viszed, válladon.
Lehetsz te mesehős
A legkisebb király.
Indulsz és utadon
Nem tudod mi vár.
De mikor az öröm
Tebelőled árad,
Úgy viszed a Napot
Mintha koronádat.
Közreműködnek:
SEMES-BOGYA ESZTER
Faszobrász-dalénekes
BALÁZS SÁNDOR
Költő
LÁSZLÓ ELEMÉR
Festőművész
LÁSZKI ERZSÉBET
---------------------------------------------------------------------------
SZERETETTEL VÁRJUK ÖNT ÉS BARÁTAIT

BUDAPEST, VII. ker. Király u. és Rózsa u. sarkán lévő
NYUGDÍJAS KLUBBA
2010 december 3-án 1400-ra
LÁSZKI ERZSÉBET
festményeinek tárlatára.

MEGNYITJA:
UDVARHELYI ANDRÁS
Közíró

Látogatható:
 Minden hétköznap 2011. január 3-ig
de. 800-1100
du. 1300-1500
Szombat, vasárnap ZÁRVA
Megközelíthető a 70-es, 80-as trolival.
---------------------------------------------------------------------------

2010. november 11., csütörtök

Költemény

Költemény

Költemény
minden napod,
ha őszinte, ha igaz.
Ha gondolataid
édes gyermeke
a szó, a tett.
Ha fák csúcsára
kismadárként
röppen a szíved,
mert a boldogsághoz
elég neked
maréknyi napfény
és napmeleg.
Költemény
minden napod,
ha ölébe fogad a csend,
ha sorra kitárod
ablakaidat
kint és bent.
Ha lelked mélyén
megleled
az ősi szálakat,
mely más, meg más
én-hez vezet,
s rájössz,
hogy mind te vagy.
Költemény
minden napod,
ha másokban
meglátod
önmagad.
S ha meghallod
mint zeng
a végtelen orgonája
tested templomában,
ha meglátod
a fényt, ahogy
isteni éned
felragyog!
Költemény
minden
napod!

2010. november 1., hétfő

Születésnapodra

Születésnapodra

Örökségünk tőled,
tiszta szíved, szavad
s ingednél fehérebb
lelked maradt.

Fényesen suhogó,
keringő ruhák fölött,
a Mamával szállsz már
a kerek ég törött
cserepű padlására.

Tudtad jól, ,,ami van,
széthull darabokra"
s ,,csak ami lesz",
az a virág.

Nézd ,,sebed a világ"
tovább is ,,ég, hévül".
Földünk fortyog.
És az ember sorsa?

De élsz velünk tovább,
,,pontosan, szépen",
itt benn és olykor még
napi tetteinkbe oltva.